Recenzió – A bölcs szív. Buddhista tanítások pszichológiai megközelítésben a nyugati világ számára

Jack Kornfield: A bölcs szív. Buddhista tanítások pszichológiai megközelítésben a nyugati világ számára

Ursus Libris, Budapest, 2017., ISBN: 978-963-9718-94-4

Jack Kornfield 1974 óta nemzetközi színtéren elismert buddhista tanító, aki a Vipassana Meditáció mestere. Klinikai szakpszichológusként doktori címet szerzett a pszichológia tudományok terén az Amerikai Egyesült Államokban és ezzel párhuzamosan a nyugati buddhizmus egyik legismertebb alakjává vált. Munkásságának jelentős éveit arra szánta, hogy a keleti spirituális tanításokat megélhető módon közelebb vigye a nyugati szemlélethez és társadalmi berendezkedéshez. Szellemi alkotásai egyaránt inspiratívan hatnak a buddhizmus felé nyitott szakemberek és érdeklődők számára.

„A bölcs szív” Buddhának, mint a legnagyobb gyógyítónak a laudációja, meggyőzően mond ellent annak a sokat hallott feltevésnek, hogy a Buddhizmus 2500 éve semmi újat nem tud nyújtani. Ebben a műben a szerző bepillantást enged a lélek építkezési folyamatába, segítségül hívva mestereinek és tanítványainak a kilátástalannak tűnő családi konfliktusok, lelki szenvedés, munkahelyi kihívások, betegség és veszteség által sújtott nehéz élethelyzetekben szerzett tapasztalatait és belátásait. Az összegyűjtött tapasztalatokat keresztény, zsidó, hindu és szufi hagyományokból és forrásból nyeri, amely egyedi és mélyen őszinte alapokon köti össze az olvasót a mai modern spiritualitás új fejezetével: hogyan válhat bölccsé a szív?  Az emberi méltóság felől megközelítve fontos felismerésre emlékeztet a szerző. Arra, hogy ez összekapcsolható a mély és őszinte együttérzés gyökerével és ezen túlmenően pedig egy teljes mértékben pozitív emberképpel. Kornfield gondolkodásában a pozitív pszichológia rendszerét képviseli és magát a buddhizmust, mint pszichológiai módszertant azonosítja.

Kornfield megfogalmazásában az éberség, mint a félelem nélküli jelenlét egyik alap építő elemeként jelenik meg. Véleménye szerint az ítéletmentes tudatos éberség a nyugati pszichoterápián belül mára több pszichoterápiás irányzatban is fontos szerepet játszik. Kiemeli, hogy míg a nyugati pszichoterápia és pszichológia fókuszában a terapeuta éber figyelme áll, addig a buddhista pszichológia így a tibeti orvoslás kiindulópontja szerint a pszichés jóllét alapja az éber tudat folyamatos fejlesztése. A különbség leginkább a folyamatorientált szemléletben ragadható meg. Jóllehet a gyakorlásban különböző technikák útján közelíthetünk az éberség felé, a legfontosabb mégis a napi rendszerességgel végzett meditáció, amelynek eredménye lesz idővel a szorongás nélküli jelenlét és az éberség. Rámutat, hogy a szellemi építkezés folyamatában, valamely szellemi állapot azaz minőség elérése olyan aktivitás, amit csakis önmagunk tudunk végezni. Az értékes emberi testnek külön figyelmet ad. Ha csak a testi vágyak kielégítésére korlátozzuk az életünket, és elhisszük, hogy a test az, ami vagyunk, szorongással fog eltölteni bennünket, amikor megöregszünk és megbetegszünk. Kornfield fontos felismeréshez vezeti az olvasót a test elemi életének vizsgálatával: testünk elemei kapuként szolgálhatnak, amelyeken belépve megismerhetjük a rejtett történeteket és a tudattalan mintázatokat, amelyeket hordozunk. Mindez azonban, újfent említve, csakis egy rendszeres gyakorlás által válik érzékelhetővé, ugyanis a szisztematikus gyakorlás vezet el azokhoz az egyedi tapasztalatokhoz, milyen a saját test egyedi organikus ritmusa. Ezen tapasztalatoknak az eléréséhez a buddhista pszichológia számos technikával segít, amely által egy egyetemes perspektívából szemlélhetjük magunkat. Ebben az elméleti keretben értelmezve az emberi test nemcsak drága, hanem értékes is, ezért Kornfield arra tanít, hogy függetlenül attól, hogy életünk mely szakaszában vagyunk, becsüljük meg és vigyázzunk rá.

Terápiás szempontból szemlélve olyan érzésekre irányuló meditációs technikákat, légzőgyakorlatokat ismertet meg velünk a szerző, amelyek például a veszteség felett érzett fájdalom oldásában hasznosíthatók. Bemutatja a dalai láma legkedvesebb gyakorlatait, és kísérletet tesz a kognitív tréning és a buddhista pszichológia kapcsolódási pontjainak a magyarázatára. Kiemeli, hogy a buddhista gyakorlat nem áll ott meg, hogy tisztán racionális eszközökkel helyettesíti a nem megfelelő kognitív sémákat, hanem egy nemesebb és jóakarattól vezérelt szándék erejét ismerteti fel. Ami azt jelenti, hogy alapvetően az együttérzéstől vezetve cseréljük fel az egészségtelen gondolatokat egészségesekre. Kornfield egyike azon tudósoknak, akik a „mind and life” párbeszédben jelentős lépéseket tesznek, hogy a test és tudat egysége a mindennapi életben is megragadható legyen.

Fehér Pálma Virág