Szakmai életút

Dr. Fehér Pálma Virág vagyok, pszichológus, pszichoterapeuta.

 

Több, mint húsz éve foglalkozom a lélek gyógyításával. A „Mi az élet célja?” kérdés mindig foglalkoztatott, és tudom, hogy mindenki már a születés pillanatától boldogságra vágyik a szenvedés helyett. Ezen semmiféle körülmény vagy adottság nem változtat, mert úgy vélem, hogy emberi lényegünkből eredően mindannyian megelégedésre vágyunk. Ezért olyan fontos feltárni annak hátterét, hogy mi adhatja meg számunkra a boldogság érzését. De vallom, hogy az is legalább ilyen fontos kérdés, hogy megtaláljuk a szenvedés megfelelő kifejezési formáit.

A Covid-19 okozta globális és lokális problémák, emberi tragédiák és szenvedés felszínre hozta az ellenállóképesség, a szervezeti és egyéni  mentális reziliencia kérdéskörét.
Vajon felkészülhetünk-e a jövőre, a pontosan előre nem ismert megpróbáltatásokra? A szakemberek válasza, hogy: igen!

A részleteket pedig – ha kíváncsi vagy rá, és fejleszteni, erősíteni is szeretnéd a rezilienciádat – szívesen elmondom a rövidesen induló önismereti csoportfoglalkozásomon, melyre a pdf formátumú meghívót az alábbi linken találod:

http://feherpalmavirag.hu/wp-content/uploads/2024/05/Reziliencia.onismereticsoport48811-2.pdf

 

A továbbiakban pedig elolvashatod, hogy milyen szakmai alapokkal és gyakorlattal rendelkezem ahhoz, hogy a foglalkozások során sikeresen elérjük kitűzött céljainkat:

1995-ben végeztem az ELTE pszichológia szakán, 2001-ben tanácsadás szakirányon. Ebben az időszakban középiskolai diákok és egyetemi hallgatók valóság alapú (Milyen szakirányon tanuljak tovább? Ki fog támogatni, amíg nem leszek önálló?) és idealisztikus (Mi az élet értelme? Hogyan lehet a mai felgyorsult világban drogok nélkül élni?) szorongásainak oldásával és a kiégést megelőző tréningek tartásával foglalkoztam. 2006-ban felnőtt klinikai szakirányon tettem szakvizsgát kiváló eredménnyel. Azóta is tevékenykedem klinikai területen, korábban pszichiátriai szakrendelőben és gondozóban is szereztem sokéves tapasztalatot. Szakmai ismereteimet olyan képzéseken bővítettem, mint a német pszichoanalitikus esetmegbeszélő Steißlinger Kreis vagy a strasbourgi EEPSSA szomatoanalitikus képzés, ahol magyar kollégáimmal együtt alakítottuk ki a Magyar Szomato-Pszichoterápiás Egyesület gondolatiságát. 2009-ben a Selfness című könyvemben a személyiségfejlődésre, mint átváltozási lehetőségre hívtam fel a figyelmet, amely eredménye az élvezhetőbb életminőség. A konzultációs pszichológiában azóta is ezt a filozófiát követem.

2003 óta rendelek magánpraxisban a II. kerületben, ma már egy kurrens német pszichoterápiás módszertan szerint, amely a mai pszichoanalitikus irányzatoknál nagyobb hangsúlyt helyez a nem verbális kommunikációban megjelenő testi jelzések és a terápiás térben formálódó atmoszféra jelentőségére. Hogy valakinek az élete boldog lesz-e, az nagy mértékben attól függ, hogy az illető milyen légkörben nevelkedik. Milyen hangulat veszi körül reggeltől estig. Azokban a családokban és életközösségekben, ahol szeretet és együttérzés fűzi össze az embereket, a felnövekvő generáció sokkal boldogabban és kiegyensúlyozottabban vezeti az életét. Ezt a terápiás közösségekről is így gondolom, és klinikusi gyakorlatomban alapvetően ezt a személetet érvényesítem.

2014-ben szereztem PhD-fokozatot elméleti pszichoanalízisből, publikációim főleg az analitikus testpszichoterápiás gyakorlatról szólnak. Jelenleg a terápiás praxisomat a pszichoanalízis, elsősorban a kurrens fejlődéslélektan, a filozófia és a művészetterápia metszéspontján vezetem.